Kispályás labdarúgó bajnokság 5+1-es játékszabálya

Letölthető word dokumentum

I. szabály: A játéktér

• A játéktér – amely egy mezőnyből és két kapuelőtérből áll - téglalap alakú: hossza 40 m, szélessége 20 m. A hosszabb vonalak az oldalvonalak, rövidebbek az alapvonalak.
Felülete: UEFA által minősített TD50-es műfű
• Az alapvonalak közepén álló kapu 2-m magas és 3-m széles (belméret), a kapufák vastagsága 10-cm. A kapufák hátsó oldala az alapvonal hátsó szélével egyvonalba esik.
• A játéktér minden vonala teljes terjedelmével ahhoz a területhez tartozik, amelyet határol. A vonalak szélessége 5-cm.
• Büntetőterület: (kapuelőtér) a kapu előtt az alapvonallal párhuzamosan, attól 6-méterre, 10 - méteres, egyenes vonalat húzunk, amelyet két oldalt összekötünk az alapvonallal úgy, hogy az párhuzamos legyen az oldalvonallal, ez a terület a büntetőterület.
• A büntetőrúgás helyét a kapu közepétől 7 méterre jelöljük meg
• A két oldalvonal középpontját összekötő vonal a középvonal.

 

II. szabály: A labda

• A labda gömb alakú, külső bevonata bőrből, vagy más engedélyezett anyagból készül. Semmiféle olyan anyagot nem tartalmazhat, amely a játékosok testi épségét veszélyezteti.
• A mérkőzéseken csak 5-ös méretű labdát szabad használni.
• A játék közben csak a játékvezető engedélyezhet labdacserét.
• A mérkőzésekre minden csapat köteles egy darab szabályos labdáról gondoskodni.

 

III. szabály: A játékidő

• A mérkőzés megkezdése előtt a játékvezető a két csapatkapitány jelenlétében sorsol. A nyerő csapat térfelet, vagy kezdést választ!
• A kezdőrúgás a játékvezető sípjelére csak előre - a játéktér középpontjától - történhet. Játékba akkor kerül a labda, amikor a kerületének megfelelő utat megtette.
• A kezdőrúgásnál minden játékos csak a saját térfelén tartózkodhat, az ellenfél a középvonalat csak 5 m távolságra közelítheti meg (újrakezdés).
• Kezdőrúgásból lehet közvetlenül az ellenfél kapujába gólt rúgni.
• A játékidő: 2x20 perc, amit a játékvezető mér.
• Szünet után a csapatok térfelet cserélnek, és a kezdőrúgás jogát felcserélik.
• A várakozási idő és az esetleges megszakítások miatt elveszett idő, a félidő játékidejébe beleszámít. Hosszabbításra csak rendkívüli esetben kerülhet sor.
• Ha közvetlenül a félidő, vagy a játékidő letelte előtt büntetőrúgást ítél a játékvezető, akkor ki kell várni a rúgás eredményét, és csak utána lehet beszüntetni a játékot.
A játékidőt szándékosan és többszörösen húzó játékost sárgalapos figyelmeztetésben kell részesíteni.

 

IV. szabály: A játékosok

• A csapat 12 játékosból áll (1 kapus, 5 mezőnyjátékos és 6 cserejátékos), akik közül egyszerre legfeljebb 6-an (5 mezőnyjátékos és 1 kapus) tartózkodhat a játéktéren.
• A bajnoki mérkőzés megkezdéséhez legalább 4 játékos szükséges, ebből 1 játékos a kapus. A mérkőzés befejezéséig a csapat kiegészíthető 6 főre. Tovább kell folytatni a játékot akkor is, ha a mérkőzés folyamán a játékosok száma 4 alá csökken.

• Megjegyzés: Amennyiben a kezdő létszámnál kevesebb játékossal kiálló csapat játékosa a mérkőzés folyamán megérkezik, úgy a csapat a kezdőlétszám kiegészítése után cserejátékosokat is szerepeltethet.
• A mérkőzést létszámcsökkenés (kiállítás, sérülés) esetén addig kell folytatni, amíg a sportszerű küzdelem lehetősége fennáll.
• Amennyiben a játék sportszerűtlenné, vagy komolytalanná válik (10 gól különbség), a játékvezető a mérkőzést lefújja.
• Minden játékosnak, aki játék közben a játékteret elhagyja, és újra vissza kíván térni, jelentkeznie kell a játékvezetőnél (figyelmeztetés). Minden először belépő játékosnak szintén jelentkeznie kell a játékvezetőnél (figyelmeztetés). Azt a játékost, aki sportszerűtlenül elhagyja a játékteret, a játékidő hátralévő részére ki kell zárni a játékból. Helyette más játékos szerepeltethető.

• Megjegyzés: A szabály értelemszerűen arra is vonatkozik, hogy ha pl.: a kevesebb játékossal kezdő csapat játékosa megérkezik, mielőtt a játéktérre lép, jelentkeznie kell a játékvezetőnél.
A játékteret a játékvezető engedélye nélkül csak sérülés esetén hagyhatja el a játékos.
• A végleg kiállított játékosok helyett más játékost szerepeltetni nem szabad.
• A cserejátékosok bármikor és ismételten cserélhetők, de a játékoslétszám a kezdő 6 fős létszámnál egyidőben nem lehet több.
• Játékost cserélni csak a középvonaltól balra vagy jobbra lévő saját térfélen és az oldalvonal mellett 5-m belül lehet. A csere un. repülő csere! ( a lejövő játékos már nem érhet labdába és nem akadályozhatja a játékot, míg a bejövő csere bemehet a pályára és játékba avatkozhat ). A csere az oldalvonalhoz közel kell, hogy megtörténjen. A két játékos a cserénél egymáshoz 1 – 2 méterre kell, hogy legyen, ennél nagyobb távolság esetén, szabálytalan csere történik. Szabálytalan csere esetén közvetett szabadrúgást kell ítélni és a vétkes játékost sárga lappal, kell büntetni.

• Megjegyzés: A játékos cseréjét nem kell bejelenteni a játékvezetőnek (kivétel a kapuscsere)
• A csapat játékosai egységes öltözéket viseljenek (számozott mez, nadrág, tornacipő, edzőcipő, esetleg sportszár), amelytől a kapus ruházata lényegesen eltérő színű legyen.
• A mérkőzéseken stoplis cipő használata tilos!

 

V. szabály: A gól

• Gólt akkor ítélünk, amikor a labda a két kapufa között teljes terjedelemével átjut anélkül, hogy azt a támadó csapat játékosainak bármelyike a kapuba bedobta, ököllel beütötte, vagy kézzel bevitte volna.
• Ha a labda a védő csapat játékosáról jut a kapuba, ugyancsak gólt ítélünk, még abban az esetben is, ha kézzel történt.

• Megjegyzés: Kezezés miatt - ha az a büntetőterületen belül történt - büntetőrúgást kell ítélni, de az előnyszabály alkalmazásának lehetőségét figyelembe kell venni.
• Ha a kapus, a már védett (játékban maradt) labdát kézzel az ellenfél kapujába bedobja, gólt kell ítélni.

 

VI. szabály: A büntetőterület

• A büntetőterületen belül a kapus kézzel is megfoghatja a labdát. Ha a védő csapat bármely más játékosa e területen belül szándékosan kézzel érinti a labdát, büntetőt (7 méterest) kell ítélni.

• Megjegyzés: A büntetőterületen belül a kapus, a labda megszerzése és a gólhelyzet elhárítása érdekében becsúszva is szerelhet.
• Abban az estben, ha szerelés közben  kapus nem a labdát, hanem előbb az ellenfél játékosát éri el, 2 perces kiállítást és büntető rúgást kell ítélni. 

 

VII. szabály: A kapus

• A kapus bármely labdát (a büntetőterületen belül) lábbal vagy kézzel védhet, ill. rúgással (nem kézből), vagy dobással juttathat vissza a mezőnybe, közvetlenül gólt érhet el.
• Ha, a már védett, vagy érintett labda a KAPUSRÓL az alapvonalon túlra kerül, szögletrúgást kell ítélni.
• A kapus az alapvonalon kimenő labdát, a talajra letéve lábbal (kirúgás), vagy kézzel (csak kigurítva) hozhatja játékba. Közvetlenül gól érhető el.
• A kapus a labda nélkül elhagyhatja a büntetőterületet, de ebben az esetben mezőnyjátékossá válik, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a többi játékosra.
• Ha a kapus kezében labdával hagyja el a büntetőterületet, kezezés miatt közvetlen szabadrúgást kell ítélni.
• A kapust csak akkor lehet lecserélni, ha a labda játékon kívül van. A kapuscserét a játékvezetőnek be kell jelenteni. Amennyiben ezt elmulasztják, és az új kapus kézzel labdát véd, büntetőrúgást kell ítélni.
• A kapus nem foghatja, érintheti meg kézzel a csapattársa által szándékosan hazajátszott, hazaadott labdát.
• Kivételt képez: a fejjel vagy testtel történő hazaadás.
• Minden más esetben az oldalbedobást és az oldalberúgást is csak lábbal, fejjel (kéz kivételével) játszhatja meg a kapus a labdát. E szabály megsértéséért közvetett szabadrúgást kell ítélni a 6 méteres vonalról. (sorfal 1-méterre áll a gólvonaltól!)

 

VIII. szabály: A bedobás (partdobás), berúgás

• Az oldalvonalon túlra jutott labda játékba hozása csak lábbal engedélyezett (berúgás).
• Berúgást akkor kell ítélni, ha a labda teljes terjedelmével túljutott az oldalvonalon.
• Ha a labda az oldalvonalon keresztül jut ki a játéktérről az egyik csapat bármely játékosáról, akkor a másik csapat bármely játékosa rúghatja be a labdát a játéktérre arról a pontról, amelyen keresztül a játéktérről kijutott.
• Berúgásból az ellenfél kapujába nem lehet közvetlenül gólt rúgni (kapukirúgás).

• Megjegyzés: Berúgásból közvetlenül (azaz érintés nélkül) saját kapuba berúgott labda után szögletrúgást kell ítélni.
• Bberúgásnál az ellenfél játékosa legalább 3m-re kell, hogy legyen.
Ennek a szabálynak sorozatos megsértését sárga lapos figyelmeztetéssel kell büntetni.

 

IX. szabály: A szögletrúgás

• Ha a védekező csapat bármely játékosáról, kapusáról a labda a saját alapvonalán keresztül jut ki a játéktérről, akkor szögletrúgást kell ítélni. A rúgást abból a sarokból kell elvégezni, amelyikhez közelebb van az a pont, ahol a labda elhagyta a játékteret.
• Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el.
• Szögletrúgásnál a védekező csapat játékosainak a labdától minimum 5 m-re kell állniuk!
Ennek a szabálynak sorozatos megsértését sárga lapos figyelmeztetéssel kell büntetni.

 

X. szabály: A kirúgás

• Kirúgást ítélünk, ha a labda a támadó csapat bármelyik játékosáról az alapvonalon túlra jut.
• Ha a labda bedobásból, berúgásból közvetlenül jutott az ellenfél kapujába.
• A kirúgást bármelyik játékos elvégezheti a büntetőterületnek arról a feléről, amely közelebb esik ahhoz a ponthoz, ahol a labda a játékteret elhagyta.
• A kirúgás bármely irányba, de csak a talajra letett labdával történhet.
• A kirúgás akkor történt meg, ha a labda a büntetőterületet teljes terjedelmével elhagyta.
• Az ellenfél játékosai a büntető területen belül nem tartózkodhatnak.
• Kirúgásból lehet az ellenfél kapujába közvetlenül (azaz érintés nélkül) gólt elérni.
• A kapus, kézzel kigurítással is játékba hozhatja a labdát.

 

XI. szabály: A büntetőrúgás

• Büntetőrúgást kell ítélni a közvetlen szabadrúgásnál felsorolt össze esetben, ha azokat a büntetőterületen (6 m-es körön) belül követték el.
• A büntetőponttól valamennyi játékosnak 5 méterre kell elhelyezkednie, a büntetőt rúgó játékos kivételével. A büntetőterületen belül csak a kapus tartózkodhat.
• Amennyiben a támadó csapat játékosa követ el szabálytalanságot, és a labda nem kerül a kapuba, kirúgást; ha a kapuba kerül, ismétlést kell ítélni.
• Amennyiben a védő csapat játékosa követ el szabálytalanságot, és a labda nem kerül a kapuba, ismétlést; ha a kapuba kerül, gólt kell ítélni.
• Ha mindkettő (azaz támadó és védő is) szabálytalanságot követ el, úgy minden esetben ismétlés van.

• Megjegyzés: A rúgás elvégzése előtt a kapus a gólvonalról, előre nem mozdulhat el. A büntetőt csak előre, az alapvonal irányába lehet rúgni.
Az elrúgás után bárki hozzáérhet a labdához.
A rúgó játékos kapufa után nem érhet a visszapattanó labdába.(közvetett szabadrúgás)

 

XII. szabály: A játékvezetői labda

Ha azonos időben két különböző csapatban játszó játékos szabálytalanságot követ el, valamint minden olyan esetben, amikor a játékvezető kénytelen a játékot megszakítani, játékvezetői labda jár.

 

XIII. szabály: A szabadrúgás

• A szabálytalanságokért hozható ítéletek:

  • közvetett szabadrúgás
  • közvetlen szabadrúgás
  • sárgalapos figyelmeztetés
  • piroslapos 2 perces kiállítással (a büntetés letelte után játékba állhat)
  • piroslapos 5 perces kiállítással (a büntetés letelte után játékba állhat)
  • piroslapos 5 perces végleges (a büntetés letelte után csak másik játékos állhat játékba, a kiállított játékos nem maradhat a pályán)
  • piros lapos végleges kiállítás (senki sem állhat játékba, emberhátrány)

• A játékszabályok megsértése azok súlyosságától, következményeitől függően, és azokkal összhangban büntetendők. A szabályellenes esetek nagy része azon csoportba tartozik, amelyek miatt a mérkőzésvezető, szabadrúgást ítél a szabálytalanságot elkövető játékos csapata ellen.
• A szabadrúgásoknak két fő csoportját különböztetjük meg. Az egyiknél csak abban az esetben érhető el gól, ha a rúgó játékoson kívül még egy játékos is érinti a labdát; míg a másikból közvetlenül gól érhető el. Az elsőt közvetett szabadrúgásnak nevezzük, melynek megítélését a játékvezető felemelt karral jelzi; a második pedig a közvetlen szabadrúgás.

• Közvetett szabadrúgást kell ítélni:

• ha a kapus a labdát kézből rúgja ki, akár folyamatos játék közben, akár kapukirúgás esetén  (ilyenkor a szabadrúgást az ellenfél a felezővonalról végzi el);
• veszélyes játéknál (pl.: magas lábemelés, ollózás az ellenfél közvetlen közelében, a labda elrúgására tett kísérlet, amikor a kapus kezében van);
• szabályos, vállal való lökésnél, ha az nem a labda közvetlen megszerzésére irányul;
• zárás, feltartás, akadályozás esetén;
• sportszerűtlen magatartás esetén (játékvezetővel, saját vagy az ellenfél játékosával szemben tanúsított megtévesztés, drasztikus beszéd, reklamálás stb. esetén);
• a kapus büntetőterületen belüli támadásáért;
• szabálytalan csere esetén,
• a büntető területen belül megítélt közvetett szabadrúgást a 6-méteres vonalról kell elvégezni. (sorfal 1-méterre áll a gólvonaltól !)

• Megjegyzés: Közvetett szabadrúgásból gólt elérni úgy lehet, ha a labdát a szabályos elrúgás után még bárki, aki a pályán szabályosan tartózkodik, ÉRINTI, mielőtt az a hálóba kerülne.

• Közvetlen szabadrúgást kell ítélni:

minden olyan esetben, amikor szándékosság áll fenn, ill. szándékos kezezésért;
(nem számít kezezésnek, ha a kéz közvetlenül a test mellett van és a labda rárúgás, vagy véletlen pattanás után ér hozzá.)
• az ellenfél szándékos megrúgása, vagy erre tett kísérlet esetén;
• az ellenfél szándékos gáncsolása, buktatása, vagy erre tett kísérlet esetén
• az ellenfél szándékos és erőszakos, vagy veszélyes ellökéséért;
• a játékost nem akadályozó ellenfél hátulról támadásáért, vagy lökéséért;
• az ellenfélre irányuló szándékos ütésért, erre tett kísérletért, vagy az ellenfél leköpéséért;
• az ellenfél lefogása, visszatartása, kézzel vagy karral történő akadályozása esetén
• ha az ellenfélre ráugranak, vagy nekiugranak;
• oldalról vagy hátulról való BECSÚSZÓ SZERELÉS esetén, ha a szerelő játékos előbb a labdát éri el:
- közvetlen szabadrúgás és sárga lapos figyelmeztetés is jár (kivétel a KAPUS büntetőterületen való szerelése);
• minden más BECSÚSZÓ SZERELÉS esetén:
közvetlen szabadrúgást kell ítélni, és a vétkes játékost  2 percre ki is kell állítani;

• Megjegyzés: Nem számít becsúszó szerelésnek, ha a becsúszás nem szerelés miatt történik, hanem csak a labda további útjának megakadályozása a cél. Ebben az esetben a labdának nem lehet birtokosa.
• kezezés esetén, mely esetben sárga lapos figyelmeztetés is jár,
• de ha ezen szabálytalanságot utolsó emberként, és gólhelyzet megakadályozása céljából teszi a játékos, piros lapos figyelmeztetésben, és 2 perces kiállításban részesül;
• ha utolsó védőjátékosként, gólhelyzet megakadályozásának céljával bármilyen szabálytalanságot követ el; és ennek súlyosságától függően, a piros lapos figyelmeztetésen túl 2 perces, 5 perces, vagy végleges kiállítással is kell súlytani.
• Közvetlen, vagy közvetett szabadrúgásnál az ellenfél játékosainak legalább 5 m-re kell állniuk a labdától. 

 

XIV. szabály: A játékvezető jogai és feladatai

• A játékvezető magatartásában, fellépésében, a játékosokkal való érintkezésben köteles a tiszteletnek és megbecsülésnek azon mértékét nyújtani a játékosok és a közönség felé, melyet saját személyével szemben is megkövetel.
• A játékvezető döntéseit sportszerű, udvarias, de határozott és nyugodt hangnemben közölje. Kerüljön el minden olyan megnyilvánulást, amely alkalmas arra, hogy a figyelmet a magára irányítsa.
• A játékvezetőt a magas színvonalú szakmai felkészültség, pártatlanság, és a sport szeretete kell, hogy jellemezze.
• A játékvezető a mérkőzés előtt köteles megvizsgálni a kaput és a játékteret.
• A mérkőzést ő indítja el és fújja le, de joga van félbeszakítani, vagy megszakítani.
• A mérkőzést más játékvezető nem fejezheti be. Megfigyelései alapján hozott ítéletei megtámadhatatlanok addig, amíg valamely szabállyal nem ellenkeznek.
• A játékvezető számolja a gólokat, ellenőrzi az időt, ügyel a cserére, feljegyzi a figyelmeztetéseket, valamint a kiállított játékosokat.
• A játékvezető a sportszerűtlenül viselkedő játékost figyelmezteti. Ha a sportszerűtlenség ismétlődik, kiállítja. Súlyos szabálytalanság esetén előzetes figyelmeztetés nélkül is kiállítást alkalmaz.
• Ha a mérkőzés sportszerűtlenség miatt megszakadt, a labdát szabadrúgással kell játékba hozni (a vétlen csapat javára).
• Általános időhúzás esetén, amely ellenkezik a sportszerű játék fogalmával, a következőket kell ítélni:
- figyelmeztetés és szabadrúgás; ill.
- ismétlődés esetén a játékost ki kell zárni a játékból.
• A játékvezetővel szemben történő sportszerűtlen magatartást, - a vétkes játékos figyelmeztetésével - minden esetben közvetett szabadrúgással kell büntetni. Súlyosabb esetben kiállítás a büntetés.
• Ha a játékot szabálytalanság, vagy egyéb ok miatt szándékozik megállítani, akkor sípszóval jelezze ezt.
• Amikor a labda az alapvonalon, vagy a partvonalon keresztül elhagyja a játékteret, sípjelre nincsen szükség. Csakis olyan kivételes esetben sípoljon, ha a játékosok tovább szeretnének játszani ilyenkor a labdával.
• A játék újraindítására - kivéve a kezdőrúgást és a büntetőrúgást - nem kell sípjelet adnia, elég, ha egyéb jelet ad.
• Ha azonban a játéktéren belül intézkedik, pl., sorfal állítás a játék újraindítására sípjelet kell adnia. 

• Megjegyzés: A mérkőzés kezdetét, a félidőt és a mérkőzés végét feltétlenül sípszóval kell jeleznie.

 

XV. szabály: Az előnyszabály

• Lényege, hogy a szabálysértést, magát az egész játékhoz képest összefüggéseiben kell elbírálni, nem pedig elszigetelten. Azt kell tekintetbe venni, hogy a labdarúgásban a fő cél egyrészt a gól elérése, másrészt pedig a gól elhárítása.
• Mennyiben akadályozza, ill. segíti ezt elő a szabálytalanság? Amikor egy játékost az ellenfél gáncsol, ha kézzel a labdába üt, vagy ha más módon szabálytalanul akadályoz, nemcsak ezt kell a játékvezetőnek észrevenni, hanem azt is, hogy mi lesz a labdával?
• Ha a sértett játékos, vagy ennek társa a szabálytalanság ellenére olyan helyzetben marad a labdával, hogy közvetlen eredményt képes elérni, nem helyes a játék megállítása. Látni kell a játék további alakulását, mégpedig másodpercek tört része alatt.
• Az előnyszabály elbírálása a játékvezetőre tartozik!
• Helytelen az előnyszabály nem alkalmazása csakúgy, mint annak túlzott igénybevétele.
• Olyan esetekben, amelyekben az előnyszabály alkalmazásának lehetősége kizárt, kivárásnak helye nincs, a sípot haladéktalanul meg kell szólaltatni.

 

XVI. szabály: A játékvezető fegyelmezési jogköre

A játékvezető fegyelmezési jogköre akkor kezdődik, amikor a mérkőzés színhelyére játékvezetői minőségben megérkezik, és addig tart, amíg a mérkőzés színhelyéről el nem távozik. A fegyelmezési jogkör három szempont szerint érvényesül a gyakorlatban:

• Az ítélkezési jogkör a mérkőzést kezdő játékvezetői sípjellel kezdődik, és a mérkőzést befejező sípjelig tart, amikor a labda játékban van.

• A büntető jogkör a mérkőzést kezdő játékvezetői sípjellel kezdődik, és a mérkőzést befejező sípjelig tart. Akkor is érvényben van, amikor a labda játékon kívülre került, - kivéve, a két félidő közötti szünetet -.
Játékon kívül van a labda,
•ha az alap- vagy oldalvonalat elhagyta, és még nem hozták játékba;
•ha gólba ment és még nem kezdtek közepet;
•ha a játékvezető szabálytalanság miatt megállította a játékot, és még nem adott jelt az újrakezdésre; - tehát két sípjel közötti időben –
•ha rendzavarás, vagy egyéb más ok miatt a játék ideiglenesen szünetel.

• Az ítélkezési és büntető jogkör szorosan összefügg, valamint egymást ki is egészítik. A játékvezető alkalmazhatja együtt és külön-külön is mindkettőt.

• A fegyelmi jogkör akkor kezdődik, amikor a mérkőzés színhelyére a játékvezető megérkezik, és addig tart, amíg onnan el nem távozik,
- kivéve a szabály szerinti játék időtartamát (a két félidő között is a fegyelmi jogkör érvényesül).
• A fegyelmi jogkörével olyankor él a játékvezető, amikor - ha az esemény a mérkőzés játékideje alatt történt volna - végleges kiállítással büntetné a játékost.
 
 
 
Főoldal · Lap teteje · Kontakt